Széleskörű ígéretdömpinggel állt elő a Tisza Párt a nemrég kiadott választási programjában, amelyben számos társadalmi csoportnak ajánlanak valamilyen új plusz juttatást, kivéve a NER nyerteseit – a hatalomközeli oligarchákat, a politikai-gazdasági klientúra tagjait –, akik viszont pénzt és pozíciót veszítenének.
A Tisza megtartaná mindazt, amit az Orbán-kormány a saját vívmányának tekint, többek közt a családi adókedvezményt és az anyák szja-mentességét, a 13. és 14. havi nyugdíjat, valamint a rezsicsökkentést – mi több, az utóbbinak még a kiterjesztését is ígérik. Továbbá egyebek mellett vállalják, hogy duplájára emelik a családi pótlékot, az anyasági támogatást, a gyest, a gyetet és a gyermeknevelési támogatást. Az egyéb adócsökkentő és kiadásnövelő tételeket is hosszan lehetne tovább sorolni.
A köztudatban már meghonosodott, hogy a Tisza vagyonadóval, vagyis a magas jövedelműek megsarcolásával, valamint „vagyonvisszaszerzéssel” biztosítaná az államkassza feltöltését, a gazdaságot pedig a zárolt EU-források felszabadításával olajozná meg. Az első két megoldás ugyanakkor számos kérdőjelet vet fel.
Egyrészt a végrehajthatóság szempontjából: a vagyonadó rendszere nem csak a korrupcióban érintett szereplőket, hanem az összes, 5 milliárd forint feletti magánvagyon birtokosát megadóztatná – ez a modell több európai országban kudarcot vallott. Másfelől amiatt, hogy teljesen bizonytalan, mekkora közvagyont lehetne „visszaperelni” a NER-közeli szereplőktől. De – még ha ez sikerülne is – a plusz források akkor is egyszeri tételként jelennének meg a költségvetésben, kétséges, hogy folyamatos pénzáramlást biztosítanának.
Vannak azonban olyan eszközök, amelyekkel folyamatosan több ezer milliárdnyi új többletet szabadíthatnának fel a büdzsé számára. Ezekkel viszont egyelőre komoly tervezési problémák akadnak.
Aranybánya a közbeszerzéseknél
A korrupció felszámolásával, a propaganda megszüntetésével, az indokolatlan állami presztízsberuházások és túlárazott közbeszerzések leállításával évente akár több ezer milliárd forintot lehet megtakarítani
– fogalmaznak a Tisza programjában.
Konkrét, mérlegszerűen megjeleníthető bevételi tervek összeállítására nem vállalkoztak az ellenzéki párt programírói.
Egzakt módon nem is lehetne mérni, hogy mennyi többlet generálható hasonló lépésekkel. Az „előremenőleges vagyonfelszabadítás” formái azonban állandó bevételt jelenthetnének, szemben például a kastélyok, luxushotelek vagy egyéb vagyonelemek visszaszerzésével.
Erre a legkézenfekvőbb példa a közbeszerzési rendszer átalakítása lehet. A Transparency International Magyarország (TI) becslése szerint évente legalább 30 százalékos a túlárazások mértéke a hazai közbeszerzéseknél, miközben a szervezet tud számos, többszáz százalékos túlköltésről is. A mintegy 82 ezer milliárd forintnyi hazai GDP-hez képest 5,3 százalék volt a közbeszerzések aránya 2025-ben. „Ha csak 30 százalékos túlárazással számolunk, azzal csupán ezen a csatornán 1200 milliárd forintot lehetne megtakarítani évente. Ez az az összeg, amely jelenleg a kormányzattal jó kapcsolatokat ápoló szereplőknél korrupciós járadék formájában csapódik le” – kalkulált lapunknak Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója, hozzátéve: ez konzervatív becslés.
Ha a közbeszerzéseken túl minden állami és önkormányzati beszerzést beleszámítunk, ami a GDP-nek mintegy 15 százalékát teszi ki, akkor
Getty Images
Hatástanulmányt készíteni ugyanakkor ebben a témában rendkívül nehéz. Nem tudni, hogy a Tiszának van-e „mesterterve” arra, hogy pontosan hogyan lehetne e járadékokat visszacsatornázni a költségvetésbe. A TI-n kívül egyébként csak a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) végez becsléseket a túlárazások nemzetgazdasági hatásairól, ám e szervezet nem mér forintosítható eredményeket. Friss kutatásuk szerint tavaly január és szeptember között a minisztériumok közbeszerzéseinél 3,95-szörös, a katonai beszerzéseknél 6,16-szoros a korrupciós kockázat ahhoz képest, amit az Európai Bizottság kritikus értékként meghatározott.
Pontos értékekkel abban az esetben lehetne számolni, ha egy esetleges kormányváltást követően egy független közintézmény – egyesével, de még inkább rendszerszintű sémák alapján – megvizsgálná a közbeszerzéseket, amelyek alapján végső soron a – remények szerint – függetlenségét visszanyerő igazságszolgáltatás kimondaná, hogy a korábbi közbeszerzések nem a közérdeket szolgálták – fogalmazott Martin.
Mivel a NER nagyon erős gazdasági hátországot épített ki, korántsem mindegy, hogy mekkora felhatalmazást nyerne egy új kabinet. Kis különbséggel megvalósuló Tisza-győzelem esetén rendkívül nehéz lenne ezeknek az ügyeknek a felgöngyölítése. Nagyobb felhatalmazás mellett – amelynek nyomán az igazságszolgáltatás függetlensége is egyszerűbben helyreállhatna – már ki lehetne mondani, hogy e szerződések esetében a túlárazás azért történt, hogy bizonyos érdekcsoportokat helyzetbe hozzanak.
Ezért lehet rá esély, hogy a kiosztott közpénzt visszaszerezzék – még akkor is, ha azokat annak idején jogszabályba iktatták.
Önmagában az, hogy egy közbeszerzési vagy más ügyletet csalárd szándékkal lepapíroztak, egyáltalán nem jelenti azt, hogy az adott ügylet törvényes
– emelte ki a TI ügyvezető igazgatója.
Koncessziók, magántőkealapok, alapítványok
A vagyonfelszabadítás másik csatornája az állami koncessziós szerződések felülvizsgálata lenne. Jelenleg két nagy cég – a hulladékkoncessziót elnyerő MOHU-Mol Zrt. és az autópályakoncessziót birtokló MKIF Zrt. – a pályázati verseny kizárása és a közbeszerzési szabályok figyelembevétele nélkül nyert el 35 évre szóló koncessziós jogot az államtól. Ez nem csak a magyar törvényeket, hanem az uniós jogrendet is sérti, nem véletlen, hogy az Európai Bizottság mindkét koncesszor esetében kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.
Jelenleg az MKIF beszámolói alapján nem lehet pontosan kiszámítani, hogy a cég mekkora mértékű túlárazást alkalmaz. Könnyen bizonyítható azonban, hogy a Mészáros Lőrinc és Szíjj László nagyvállalkozókhoz köthető MKIF, valamint a Mol-leány MOHU a közbeszerzés megkerülésével kapta meg koncessziós jogát – figyelmeztetett Martin József Péter. (Az autópályakezelő 2022 szeptembere és 2024 decembere között összesen 383 milliárd forint koncessziós díjbevételhez jutott az államtól. A becslések szerint a 35 éves koncessziós időszak alatt közel 700 milliárd forintnyi profit ütheti a tulajdonosok markát.)
A hazai koncessziós rendszer leginkább azért teher a költségvetésnek, mert
az államkassza helyett az egyeduralkodó szereplőkhöz folynak be a bevételek, amelyeknek nagyon jelentős a profittartalmuk,
verseny hiányában az autópálya-használathoz, illetve a hulladékgazdálkodáshoz köthető díjak Európában a legmagasabbak között vannak, ezeket közvetlenül a végfogyasztókkal, illetve a MOHU esetében a vállalkozásokkal fizettetik meg,
a rendszerek pedig jól láthatóan nem működnek hatékonyan.
Ennél is összetettebb feladat lenne a magántőkealapokból kivonni az állam által már odajuttatott közpénzt. A Transparency International friss kutatása szerint az állami vállalatok – elsősorban a Magyar Fejlesztési Bank – 1300 milliárd forint közpénzt helyeztek ki nem átlátható módon magántőkealapokba. Ezen alapok végső haszonélvezőinek a kiléte csak oknyomozói eszközökkel deríthető ki, ilyen munkákból tudható, hogy számos NER-es politikai vállalkozó van közöttük, például Tiborcz István. A kormány titkolja a végső tulajdonosok kilétét, amivel uniós jogot sért, és ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A magántőkealapok aktuális nettó eszközértéke is titkos, a TI 194 alap közül 142 esetében tudta kideríteni, hogy azok 2024 végén összesen 3100 milliárd forintot értek.
Szajki Bálint / 24.hu A Momentum Mozgalom plakátkampánya Budapesten 2025. augusztus 21-én.
Függetlenül attól, hogy a magántőkealapok állami feltőkésítése szintén jogszabályok alapján történt, vagyis le volt papírozva, meglátásunk szerint ez az állami tőkejuttatás sérti az Alaptörvényt is, mivel a végső tulajdonosok nem átláthatók – értékelt Martin József Péter. Hozzátette: ha helyreáll az igazsaságszolgáltatás függetlensége, az alkotmányossági elvekre hivatkozva lehetne szankcionálni a közpénzpazarlás e formáját.
Hasonlóképp vélekedünk a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (KEKVA), amelyek esetében az akadémiai szabadságra, illetve a közvagyon átlátható elköltésére és menedzselésére való hivatkozással a korábbi szerződések akár semmissé tehetők.
A KEKVA-k olyan speciális jogi személyek, amelyeket az állam hozott létre a 2020-as évek elején közérdekű célok, főként felsőoktatási intézmények, kultúra vagy sport finanszírozására és menedzselésére. Egyúttal a részükre ingyenesen adott át a kabinet több ezer milliárd forintnyi közvagyont.
Itt lehet a „láthatatlan” tartalék
„A befektetői bizalom helyreállásával csökkenni fognak az államadósság kamatterhei, ami az első időszakban 150–200 milliárd forint kiadáscsökkenést jelent, néhány év után ez a csökkenés meghaladhatja az évi 1000 milliárdos összeget is évente” – írják a Tisza programjában.
Magyarország évek óta rekordernek számít Európában a GDP-arányos kamatszolgálat tekintetében, tavaly pedig újabb történelmi csúcsra, mintegy 4200 milliárd forintra ugrott a magyar államadósság kamatai után kifizetett összeg. Mint novemberben megírtuk, a magyar hosszú állampapírok érdemi felárral forognak a régiós országok kötvényeihez képest. Míg a 10 éves magyar állampapírok hozama 6,8 százalék körül van, a lengyel papíroké 5,3 százalékos, a cseh kötvényeké 4,5 százalékos szinten áll, az eurózónához csatlakozott Horvátországban pedig mindössze 3 százalék körül van.
A Tisza Párt által tervezettnél is jóval nagyobb rejtett tartalékot jelenthet a költségvetésnek a kamatteher csökkentése.
Ezt a terhet évi 2 ezer milliárdra lehetne csökkenteni, vagyis le lehetne felezni
– becsülte lapunknak Oszkó Péter volt pénzügyminiszter.
Varga Jennifer / 24.hu Oszkó Péter
A 2009-ben megalakult Bajnai-kabinet idején egy év alatt a GDP 4,5 százalékáról 4 százalékra csökkent az államadósság kamatterhe. Történt mindez a pénzügyi válság közepén, miközben nyilvánvaló volt, hogy a kormány nem marad a helyén a 2010-es választás után. Ha egy politikai erő teljes ciklusra kap társadalmi támogatottságot, akkor ennél is gyorsabb lehet a piaci bizalomnövekedés – magyarázta azt, hogy mire építi a becslését.
A kamatteher-csökkentés alapja az lenne – amit a Tisza Párt is ígér –, hogy a lakosság és a piaci szereplők számára kiszámítható, stabil, egy irányba mutató gazdaságpolitikát folytatnak majd. Amennyiben sikerülne lefelé nyomni az állampapír-kamatokat, úgy a jegybanki alapkamat és a banki hitelkamatok is csökkenő pályára állhatnának. Ha 3–3,5 százalék körül alakulnának a bankhitelek kamatai – mint más uniós országokban – akkor akár a GDP több százalékát jelentő rejtett tartalék bukkanhatna fel.
Oszkó szerint a kamatteher csökkenése egyértelműen bizalmi kérdés. Ha a gazdaságpolitika mindent megtesz azért, hogy helyreállítsa a bizalmi sérüléseket, akkor annak lehet egy folyamatosan jelentkező hatása a kedvező kamatköltségekben. Ez azonban nem egy egzakt módon mérhető megtakarítás, amit akár néhány jogszabály bevezetésével el lehet érni – mondta.
Miért lehet magas a magyar kamatfelár? Ennek több oka is van.
A költségvetés jelenleg már nem látja el az eredeti funkcióját. A tervezése nem igazodik a valós gazdasági mutatókhoz, majd év közben annyi módosításon megy keresztül, hogy év végére már alig hasonlít arra, amit a kormány eredetileg előirányzott.
Kiszámíthatatlan a döntéshozatal. Bizalomromboló hatása van egyebek közt a hirtelen, ötletszerűen bevezetett különadóknak, amelyekről gazdasági rekvirálás céljából rendelkeznek, vagyis azért, hogy egyes vállalkozásokat előnybe hozzanak másokkal szemben. A bizalmat tovább csökkenti, ha a különadók kivezetését megígérik, majd utólag mégis megtartják azokat. Hasonló a helyzet a hatósági árstopoknál.
Magyarország viszonya rendezetlen az Európai Unióval. Nemcsak a forrásbefagyasztás, hanem a tartósan feszült kapcsolat is kockázatnövelő tényező.
Egy jobban tervezett, fegyelmezettebben betartott, megfelelően kommunikált, átlátható költségvetési gazdálkodás azonnal mérhető eredménnyel járna.
Mi azonban sosem mertük volna egy csökkenő kamatpályára tervezni a költségvetést
– figyelmeztetett Oszkó Péter, hozzátéve: a Bajnai-kormány idején mindig utólag derült ki, hogy a vártnál alacsonyabb kamatszint mellett tudják a büdzsét finanszírozni.
A csökkenő kamatköltség tehát „láthatatlanul” jelentkezhet tartalékként, ám erre még hivatalos előrejelzést sem lehet alapozni.
Mohos Márton / 24.hu A Tisza Párt szegedi rendezvénye 2025. december 20-án.
The post Rejtett ezermilliárdok nyílhatnak meg Magyar Péterék előtt, de tervezni egyelőre nem lehet velük first appeared on 24.hu.
24.hu