Az amerikai Pew Research által végzett, a világ 25 országát vizsgáló kutatás három nagy területet azonosít, melyekhez a legtöbb válaszadó a nemzeti büszkeségét köti:
a társadalom és a nép jellemzőihez,
a kultúrához és az életmódhoz,
valamint a politikai-gazdasági berendezkedéshez.
Miközben sok helyen – így például Argentínában, Ausztráliában, Kanadában és Japánban – a polgárok elsősorban honfitársaik jó tulajdonságaira hivatkoztak, más országokban a diverzitás, a gazdag kulturális örökség vagy épp az életminőség áll a büszkeség középpontjában.
A kulturális és történelmi örökség szintén kiemelt elem: Olaszország, Franciaország és Mexikó esetében a válaszadók nagy arányban említik a művészeteket, a hagyományokat, a gasztronómiát és az épített örökséget. Görögországban különösen erős a történelemhez való kötődés, ott az ókori civilizáció és az elődök hősiessége a legfontosabb nemzeti büszkeségforrás. Ausztráliában a lifestyle, a „jó élet” és az életminőség kerül előtérbe, míg másoknál (Franciaország, Olaszország, Spanyolország) a konyha és a gasztronómiai hagyományok játszanak nagy szerepet.
A magas jövedelmű országok közül többen – különösen Svédország és Németország – a politikai rendszerüket, a demokrácia működését, a transzparenciát és az intézmények stabilitását tartják a legfontosabbnak. Másutt (Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia) a szabadságjogok jelentik a nemzeti identitás egyik kulcselemét. Több országban megjelenik a gazdasági teljesítmény mint büszkeségforrás (Németország, Indonézia), illetve a jóléti szolgáltatások – Svédországban és Dél-Afrikában különösen hangsúlyosak az egészségügyi és szociális rendszerek.
A magyar helyzet: eltűnő hagyományos büszkeségforrások
A magyarok körében a nemzeti büszkeség elsősorban két tartalmi pólus köré szerveződik:
a történelem (21 százalék)
és az emberek (20 százalék)
szerepelnek az említések élén, ugyanakkor ezekkel azonos nagyságrendben, sőt egy kicsit magasabb értékkel jelenik meg a negatív válasz, vagyis a „nem vagyok büszke Magyarországra” kategória (23 százalék).
A magyar eredmények egyik feltűnő sajátossága az is, hogy azok a hagyományos, sokáig identitásformáló büszkeségforrások, mint a sport vagy a magyar konyha, alig szerepelnek. A sport mindössze 7 százalék, az ételek pedig 3 százalék körüli említést kapnak, vagyis azok a területek, amelyek a rendszerváltás utáni időszakban rendre meghatározták az ország önképét, ma jóval hátrébb szorulnak a listán.
A szabadság mindössze 2 százalékot kapott, az olyan kategóriák pedig, mint a katonaság, az egészségügy és az egyenlőség gyakorlatilag egyetlen említést sem.
Ez egybeesik a szélesebb tendenciával is: a magyar büszkeségszerkezet kevésbé a hagyományos kulturális szimbólumokra, sokkal inkább a múlt, illetve a jelen politikai értelmezésére épül. Igaz, egy válaszadó azt mondta:
Büszke vagyok a gulyáslevesünkre…, de nem a jelenlegi politikára.
A magyar gazdaságra nem lehet büszkének lenni
A politikai azonosulás különösen erősen befolyásolja a magyarok válaszait. A jelenlegi vezetésre csupán az összlakosság 13 százaléka büszke, igaz, a kormánypárti válaszadóknál ez 33 százalék, míg az ellenzékieknél csupán 3 százalék. Hasonlóan szélsőséges a negatív hangok koncentrációja: a kormánykritikusok 30 százaléka mondja azt, hogy nem büszke Magyarországra, a kormánypártiaknál ez 8 százalék. Ez a politikai polarizáció mélyen átszínezi, mire és milyen értelemben tudnak büszkék lenni a magyarok.
Egyáltalán nem vagyok büszke, különösen ennek az országnak a jelenlegi vezetőire. Arra a 130 »bátor« emberre gondolok, akik a magyar parlamentben ülnek. Híznak a jóból. Van nekik 3–4 millió forintos fizetésük, és nem törődnek a nyugdíjasokkal
– jelentette ki egy 76 éves férfi.
A tudományos és technológiai teljesítmény továbbra is erős elem: 11 százalék említi a Nobel-díjasokat, a világhírű tudósokat vagy a Rubik-kockát – ez az a terület, amelyben a magyarok viszonylag egyöntetűen érzékelnek nemzetközi sikereket. A nyelvi büszkeség is megjelenik, különösen az idősebb válaszadóknál, akik gyakran a „világ legösszetettebb nyelveként” írják le a magyart. Emellett sokan idézik fel a történelmi helytállást és az őseik kitartását is, melyek jól illeszkednek ahhoz, hogy a nemzeti narratívák között a múlt továbbra is erős érzelmi kapocs.
Adrián Zoltán / 24.hu Rubik Ernő 2024. július 5-én.
Ugyanakkor a gazdasági elégedetlenségek erőteljesen megjelennek a negatív válaszok között: a forint vásárlóerejének csökkenése, a nyugdíjasok helyzete, a kivándorlás és a közszolgáltatások minősége sokak szerint éppen a büszkeség akadálya, nem pedig forrása.
Gyönyörű a természet, kedvesek az emberek, de egyre többen keserednek meg
– fogalmazott egy 62 éves nő.
Lengyelország: erős történelmi önkép, egységesebb identitás
A térség másik vizsgált országában, Lengyelországban ezzel szemben sokkal homogénebb büszkeségstruktúra rajzolódik ki. A lengyelek a nemzeti örökséget (21 százalék) és a történelmet (20 százalék) említik leggyakrabban, és ezzel Lengyelország azon kevés állam közé tartozik, ahol a történelmi büszkeség a legfontosabb kategóriák között szerepel.
A válaszok középpontjában a függetlenségért vívott küzdelmek, a második világháború emlékezete, a kommunizmustól való szabadulás és a rendszerváltás utáni demokratikus fejlődés áll.
Tízből egy válaszadó büszke Lengyelország Ukrajna melletti kiállására, az EU- és NATO-tagságra, illetve az ország diplomáciai súlyára. A felmérés szerint a lengyel társadalomban sokkal kevésbé jelenik meg a „semmire sem vagyok büszke” attitűd, ami erős kontrasztban áll a magyar eredményekkel.
A két ország összevetése azt mutatja, hogy bár Magyarországon is erős a történelmi és kulturális kötődés, a jelenről alkotott vélemények erősen polarizáltak, és látványosan háttérbe szorulnak olyan egykori meghatározó nemzeti szimbólumok, mint az ételek vagy a sport. Lengyelországban ezzel szemben egységes, stabilabb nemzeti önkép körvonalazódik, melyet kevésbé formálnak a napi politikai konfliktusok, és amelyben a történelem és az identitás pozitív közösségi élményként jelenik meg.
Mohos Márton / 24.hu A párizsi olimpiáról hazatérő olimpikonok fogadása a Puskás Aréna melletti Szoborparkban 2024. augusztus 12-én.
The post Gulyásleves, sport, történelem? Kiderült, mire büszkék a magyarok first appeared on 24.hu.
24.hu